2020. szeptember 24-én került sor a Nulla Hulladék Konferenciára a Humusz Szövetség szervezésében, amely idén ünnepli 25 éves fennállását. A járvány miatt online megszervezett konferencián szó esett a szervezet múltjáról és jövőjéről, valamint meghívott szakértők számoltak be a hazai hulladékgazdálkodás aktualitásairól, mutattak be jó gyakorlatokat a hulladékcsökkentés lehetőségeiről. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés videón is megtekinthetők a Humusz Szövetség oldalán.
Az eddig elért eredményekhez gratulált és a jövőbeli munkához sok sikert kívánt a videón bejelentkező dr. Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár asszony.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel indult, amelyen részt vett az alapítók közül Bödecs Barnabás és Szilágyi László, valamint későbbi elnökök: Bátyi-Földesi Dóra, Graczka Sylvia és Urbán Csilla.
Beszélgettek a kezdetekről, a sikerekről és nehézségekről, valamint arról is, hogyan képzelik el a Humusz jövőjét.
Hatalmas lelkesedés és tenni akarás indította útjára a Humusz Szövetséget 25 éve, melynek előde a Hulladék Munkaszövetség volt. A különböző akciók, demonstrációk által sokakhoz jutottak el üzeneteik, melyekkel céljuk többek közt az volt, hogy felhívják a figyelmet a fogyasztói társadalom által termelt rengeteg hulladékra. Az alapítók elmondták, mennyire büszkék az oktatóközpontra, amelyet a Humusz Házban hoztak létre, valamint a szelektív hulladékgyűjtési hálózat kiépítésére, amely szolgáltatást sok cég vett igénybe.
A résztvevők beszélgettek a közösségteremtés fontosságáról, inspiráló voltáról és ezáltal az önkéntes program sikerességéről, ami Bátyi-Földes Dóra szerint abban is rejlik, hogy az önkénteseknek meg kellett felelni bizonyos kritériumoknak, emellett képezték is őket, hogy hitelesen tudják képviselni a Humusz Szövetséget.
Az évek során sok fontos és érdekes kampány, tevékenység jött létre. Bödecs Barnabás a KukaBúvár című folyóiratot emelte ki, amelyben szemléletformáló, tényfeltáró cikkek, pályázati felhívások jelentek meg, míg Graczka Sylvia a 2016-os Nulla Hulladék Konferencia nagy sikerére emlékszik büszkén, ami három napon át tartott, és több mint 800 fő részvételével valósult meg. Az irodazöldítő program, valamint a pedagógusképzés is eredményes és népszerű lett.
Végül arról is szó esett, hogyan képzelik el a résztvevők a Humusz Szövetséget a jövőben. Szilágyi László szerint kulturális átalakulásra és párbeszédre van szükség, Bödecs Barnabás úgy véli, a párbeszéd megindult, és a változtatás igénye megvan a társadalomban. Bátyi-Földes Dóra megerősödött, magabiztos csapatot képzel el, és a szükséges stabil anyagi hátteret, amely az alulról szerveződést is segíti. Az emberek az alapvető értékek felé kezdenek fordulni, közösséghez szeretnének tartozni, véli Graczka Sylvia – legyen szerethető a Humusz, ahol az emberek kapcsolódni tudnak. Urbán Csilla, jelenlegi elnök, a Humusz Ház és a kert felújításának tervéről számolt be, és célja az, hogy tevékenységük ne pluszterhet rójon az emberekre, hanem az életük egyszerűsítése által boldogabbak legyenek.
Az EU új, körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének célja az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható termékek gyártása. A konferencia első, a Hulladékgazdálkodás aktualitásai című részében Markó Csaba a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szakmai igazgatója előadásában arról is beszélt, hogy a hatékony elkülönített hulladékgyűjtés továbbra is az egyik legfontosabb feladat; 2025-re már a textilt is külön kell majd gyűjteni. Kiemelte a komposztálás mint elkülönített hulladékgyűjtés fontosságát, amit a Humusz Szövetség a közösségi komposzttal évek óta támogat. Dr. Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) ügyvezetője ezután a hulladékgazdálkodás aktualitásairól beszélt, többek között az új hulladékgazdálkodási hatóságról, a közszolgáltatás problémáiról, valamint figyelemreméltó, a témához kapcsolódó jogi és gazdasági kérdésekről. A szekció következő részében Hartay Mihály (Humusz Szövetség) az EU körforgásos koncepciójáról tartott előadást. Megtudhattuk milyen gyakorlatok vannak jelenleg Magyarországon a hulladékmegelőzés és újrahasználat terén. Előadása során kitért a várható csomagolási betétdíjas rendszerre és a hulladék definíciójának módosítási lehetőségére is.
A Civilek a hulladékcsökkentésért szekcióban Nagy Martina az ELTE EKSZ működéséről, intézményi és civil aktivitásukról és programjaikról számolt be. Cserebere akciókat, kreatív workshopokat, környezettudatos lomtalanítást szerveznek, emellett bemutatta a jövőbeli céljaikat is. A kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott, mennyire jó egy közösséghez tartozni, melynek kiváló példája az EEKSZ. Egy másik közösségteremtő kezdeményezés a Merza Péter, a Humusz Szövetség oktatási programvezetője által bemutatott közös komposzt, amely segít a bérházban, kert nélkül élőknek hasznosítani szerves hulladékaikat. Elmondása szerint a komposztálás nem ördöngösség, elhatározással és egy kis lelkesedéssel bárki elkezdhet komposztálni. Évek óta zajló fáradhatatlan munkájuk eredményeként a Zöldövezet Társulás számos rendezvényen mentett hulladékot a lerakótól és égetőtől a szelektíves programjával, ahogy azt Csobay Krisztina és Koller Andrea bemutatták előadásukban. Ezen kívül szintén remek példát és segítséget mutatnak cégeknek, rendezvényeknek a Segédkezek nevű önkéntes akcióikkal vagy akár az újrapoharas rendszerrel, a kisgyermekes családok számára pedig a mosható pelenkákat népszerűsítő programjaikkal segítik a hulladékmegelőzést.
Sokan nem mernek belevágni, hogy hulladékmentessé tegyék a háztartásukat, mert túl nagy falatnak gondolják, nem tudják, hogyan kezdjék el. Ehhez Tóth Andi, a Háztartásom Hulladék Nélkül Facebook-csoport házigazdája és a Dobd ki a szemetest c. könyv szerzője adott nagyszerű gyakorlati tippeket a konferencia Nulla hulladék a hétköznapokban című részében. Érdemes ellátogatni még több ötletért a Humusz Házba, és megnézni a Környezetbarát Termékek Polcát.
A nehéz szociális helyzetben élőknek nemhogy a környezetvédelemre, de sokszor a mindennapi kiadások fedezésére sem jut elég forrás. A Cseriti Boltok egy társadalmi vállalkozás, amely a tárgyak újrahasználatával és a rászorulók életminőségének javításával tesz a fenntarthatóbb világért. Működését Sáhy Gábor, a Cseriti alapítója mutatta be a konferencián. A Humusz szemléletében mindig alapvető fontosságú volt az egyéni életmód szintjén és a társadalmi felelősségvállalás szintjén is a fenntarthatóság, melyre a fentieken kívül a kerekasztal-beszélgetésen is hangzottak el megvalósult ötletek.
A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére pontszerző rendszert alakítottak ki Zuglóban, a pontokat kulturális programokra és sporttevékenységekre lehet beváltani. Fenntarthatóság városi környezetben, tudásmegosztó, szemléletformáló események – ezekről is mesélt a Humusz Szövetség alapítója, Szilágyi László.
A környezetvédelem és fenntarthatóság kérdése egyre fontosabbá válik, amit talán háttérbe szorít a jelenlegi járványhelyzet. Az életünk, háztartásunk, szokásaink egyszerűsítése nem csak a környezetünknek tesz jót, de egyfajta megnyugvást és biztos pontot is adhat ebben a nehéz időszakban.
Kép forrása: Humusz Szövetség