Zöldunió

Parlament (a kép illusztráció, forrás: pexels.com)
Parlament (a kép illusztráció, forrás: pexels.com)

2017. február 7-én "A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon" címmel az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében nagyszabású konferenciát tartottak, melyre a zöldunió is meghívást kapott.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett konferencia témája az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében.

A Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-k) a világ állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25. és 27. között fogadtak el, és 2016 januárjától egészen 2030-ig vannak érvényben. Az SDG-k 17 általános célkitűzést (goals) és azokhoz kapcsolódóan 169 eszközcélt (targets) foglalnak magukba, melyek között - a környezeti kihívások mellett - olyan szociális és társadalmi problémák is szerepelnek, mint a szegénység leküzdése, vagy az éhezés megszüntetése.

A több mint 400 résztvevővel zajló tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói hazai és nemzetközi fejlesztési kérdésekkel és lehetőségekkel foglalkoztak.

Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára nyitóelőadásában hangsúlyozta: “Magyarországnak elemi nemzeti érdeke, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai megvalósuljanak 2030-ig”. Véleménye szerint Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a világszervezet fenntartható fejlesztési céljainak teljesüléséhez érdemben hozzájáruljon. Meg kell azonban azt is nézni, hogy mely területeken tudna nagyobb eredményt felmutatni az ország, észszerű költségvállalás mellett. Már ma is számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére. Ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, és az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (a mindennapos testnevelés, a menza-reform, a dohányzás visszaszorítása). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia lényegében valamennyi releváns ENSZ feladatot lefedi. Tehát nem kell mást tennünk, mint végrehajtanunk a nemzeti Keretstratégiánkat.

A tanácskozáson a kormányzatot V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszédében elmondta, hogy Magyarország a vízhez és mezőgazdasághoz kapcsolódó fejlesztésekre kíván a jövőben kiemelten fókuszálni. A 6. Fenntartható Fejlődési Cél, „A vízhez, a szanitációhoz történő hozzáférés és fenntartható használat biztosítása mindenki számára” fontosságát jelzi az is, hogy immáron 3. éve Budapest ad otthont a legnagyobb nemzetközi vízzel kapcsolatos, tudásmegosztó konferenciának (Budapest Water Summit). Az államtitkár egyúttal bejelentette, hogy a 2018-2028. közötti időszakot az ENSZ a „Víz a fenntartható fejlődésért” jegyében az ivóvízzel kapcsolatos feladatoknak (védelmi, tisztítási stb.) szenteli és ebben a folyamatban Magyarország – Tádzsikisztánnal együtt – vezető szerepet fog betölteni.
A 15. Fenntartható Fejlődési Célhoz kapcsolódóan - amely a természeti értékeink megőrzését, a biodiverzitás csökkenésének megállítását, a környezeti állapot javítását célozza meg - felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban soha nem látott mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre: A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra.

A társadalmi partnerek nevében Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke, Vida Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Sulyok Katalin, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főosztályvezetője, Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke, Bodroghelyi Csaba, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete főtitkára és Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szólalt fel.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint az ENSZ által kitűzött célok nem fognak teljesülni, ha mi nem változtatunk jelentősen az életünkön. A világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják. Ha mindenki azon az életmódon élne 3-5 bolygóra lenne szükségünk. Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa országai sem. Farkas István hangsúlyozta, hogy szükség van a társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is.

A parlamenti pártok képviselői - egyúttal mint az NFFT tagjai is - reflektáltak az addig elhangzottakra: Bencsik János (Fidesz), Kepli Lajos (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Tóbiás József (MSZP) és Harrach Péter (KDNP) osztotta meg – személyes életükből vett példákat sem nélkülöző – gondolataikat a fenntarthatóságról és az előttünk álló feladatokról.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatója - aki annak idején a Fenntartható Fejlődési Célokat létrehozó (SDG) nemzetközi tárgyalások társelnöke volt - előadásában kiemelte, hogy célirányos szerepvállalásra van szükség, javasolta, hogy Magyarország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt.

Regisztráljon a tovább olvasáshoz...

Your browser is out-of-date!

Update your browser to view this website correctly. Update my browser now

×